Vén kecske is megnyalja a sót, avagy 8C+ Dai Koyamadatól!!! (40)

Persze, hogy nem vén kecske egy 40-es éveiben járó faszi - dehogy megüsse azt a világszínvonalat ahol a legerősebb és legtechnikásabb fiatalok feszegetik a határokat, azért az mindenképpen respektálandó - nagyjából teljesen a fokozattól függetlenül. Dai Koyamada (aki kb. 15 éve mászik a 8C szint környéken és elvileg a legtöbb 8C+ bouldert nyitotta amik vagy lefokozódtak, vagy ismételetlenek vagy csak nem veszünk róla tudomást) ugyanis a hétvégén a Nayuta nevű 8C+ bouldert nyitotta meg: így az Instagram post, "Yeeeeeees!!! Today I succeeded the hardest problem ever in my life after many falls and screams!" Személy szerint érthetetlen számomra, hogy Amerikát miért a fiatal tinik mászásaival lehet megetetni és az ilyen csodabogárnak számító Zenekkel mint Dai vagy akár a szintén japán Yuji Hirayama (aki az első 8c on-sight birtokosa a világon) pedig a mászómédia egyáltalán nem foglalkozik. De visszatérve Dáj teljesítményére - ez igen elgondolkodtató. Nemrég vitatkoztam valakivel arról, a mászás mennyire számít azon élsportok közé, ahol az emberek fiatalon kiégnek. Szertornában főként a hölgyeknél láthatunk rá számos példát a múltból (lásd. gerenda), hogy a pubertás kor megkezdésével gyakorlatilag tizedelődnek a női sportolók, a zsírszövetek feldúsolnak - ami még egy úszásból is képes kizárni a sportolókat, nemhogy egy esztétikára épülő műfajnál. Tény amit tény: kevés szertornász nő éri meg karrierjében a 18-20 éves kort. De ez egy kirívó eset, a legtöbb sportág esetében ez a "csúcsidőszak" valahol 25-30 éves kor környékén áll be. A robbanékonyságot igénylő sportoknál (pl. 100m síkfutás, hármasugrás, vadvízi kajak) kicsit talán előbb jön el, de nagyjából a harmincas életkor az amit úgy tartanak az ember igazán 'ereje teljében" van, ekkor lehet leadni a legnagyobb jattot. De hol helyezkedik el a mászás? Az én szerény véleményem szerint nem tudjuk. Mivel fiatal sportágról van szó, elég kevés mászónk van, aki versenyszerűen vagy életvitelszerűen nyomta évtizedeken át a mászást, így nincs pontos rálátás arra, hogy egy ennyire összetett sportágban - hol jön el nagy átlagban a 'hanyatlás időszaka' - csúnya szóval kifejezve. Az amerikai Chris Sharma 32 évesen mászta legnehezebb útját a La dura dura-t, de jelenleg is azt pletykálják 9b/+ körüli utakat projektel. Az állóképességnek a kor nem szab határt elég sokáig - vélekednek egyes kutatók, és ezt támasztja alá az 5000m és 10000m síkfutás világrekordere is, Kenenisa Bekele - aki 35 évesen fejébe vette, hogy megdönti a maraton világrekordját is, ami tavaly már csak 6 secundumon múlt neki (2:03:03 - Berlin), idén áprilisban pedig a Londoni maratonra készül a világrekord döntésre. Az Ironman és triatlon versenyeknél is köztudott, hogy a jó versenyzők nem huszonévesek. A tavalyi világbajnokságot például a német Jan Frodeno nyerte szintén 35 évesen. De nagyon elkanyarodtunk a mászástól. Szóval hol a határ? Leginkább a sérülések szabnak itt (is) szerintem határt, hogy nem gyógyítja úgy a szervezet magát 40 évesen mint huszonévesen és emiatt már nem biztos, hogy az ember tudja döngetni a régi határokat. De erre is végtelen kirívó példát találunk a mászótörténelemben is. Amire szerintem érdemes fejben felkészülni az az, hogy elfogadjuk a tényt miszerint lesz egyszer egy csúcs és utána fokozatok terén nem tudjuk ugyanazt nyújtani mint korábban. HA megvan az intelligenciánk ahhoz, hogy megbarátkozzunk ennek a gondolatával - azzal a jövőben számos barátunk válláról vesszük le a terhet - akik egyébként a mi siránkozásunk hallgatására vannak kényszerítve a közös edzések során.